Asahi Aikido

Debrecen

"Az ember minőségét a lelke minősége határozza meg. Hiába erős valakinek a teste, ha a lelke gyenge, akkor a teljes ember gyenge. Viszont ha erős a lelke, még ha gyenge is a teste, az ember erős. " (Ito Ittoszáj Kagehissza)

 

 

 A katanával (japán szamurájkard) való vágás technikái, formagyakorlatok és vágástechnikák gyűjteménye. Egy elméleti és technikai szint után tárgyak (papír rúd, műanyag, bambusz, fa, stb. ) vágása. Pontosságot, nagy és mély koncetrációt igényel, ugyanis rossz vágás esetén a kard is megsérülhet.
Ez a japán harcművészet egyidős magával a japán kard létrejöttével. Igaz, hogy nem ez volt mindig a neve, hanem a történelem folyamán mindig változott, de a tényleges gyakorlása minden kardvívó iskola tanításának része, követelménye volt. Két fontos célja volt: a kardok tesztelése és a tökéletes vágások kifejlesztése, gyakorlása. Japán középkorában, polgárháborús éveiben ezek igen fontos és hasznos szempontok voltak, habár a mai szemmel nézve talán kissé barbár módszerekkel. Egyik ilyen módszer volt a halottakon való vágások. Mivel a szamurájnak a kötelmei közé tartozott - és személyes érdeke is volt - az olyan kard viselése, amellyel egy vágással ketté lehetett vágni az ellenfelet, ezért a kardjaikat tesztelték, teszteltették a hóhérokkal, akik külön feladata az ilyen dolgok elvégzése, az előírt végrehajtási koreográfia, szertartás szerint. Másik módszer volt az elítéltek, hadifoglyok kivégzése. Volt olyan időszak, amikor törvény írta elő, hogy a szamurájnak kötelessége már 14 évesen egy elítélt kivégzését végrehajtani. Nem volt ritka hogy egyszerre kettő-három embert is keresztül vágtak egy mozdulattal.
Manapság már "csak" összecsavart gyékényt, bambuszt, műanyagot, fát vágnak, a gyakorlottságtól, tudástól függően. Egy-egy vágási felületből rendkívül pontosan lehet visszakövetkeztetni a vágás hibájára (rossz irányú kardtartás, nem vágás hanem csapás, stb. ). 

 

 

 

A Katana: