Asahi Aikido

Debrecen

 
 
  altAz iaido, a kardvívás művészete ősi japán harcművészet, mely a kenjutsuból, a háborúkban használt és kifejlesztett kardvívó technikákból alakult ki az Edo-korban, a Tokugawa-sógunátus (1603-1867) békés időszaka alatt. Míg a kenjutsu, a bujutsu része alapvetően a harci alkalmazhatóságra, az ellenség minél hatékonyabb elpusztítására törekedett, addig az iaido a kard művészetét a személyiségfejlesztés és jellemformálás eszközévé tette -mint ahogy az ebben az időszakban kifejlődött többi budo-stílus is.
Az iaido szellemiségét az évszázadok sorozatos háborúi alatt kialakult és megacélozódott szamuráj harci szellem teremtette meg. Ennek alapja a Bushido ("a harcos lovag útja") a szamurájok íratlan etikai kódexe.
Tanításai között kiemelt fontosságot kaptak az alábbi erények:
1. Töretlen harci szellem, rendíthetetlen bátorság
2. A halálfélelem leküzdése, a halál természetes elfogadása
3. Hűség a klán, a nagyúr és a szorosabban vett család iránt
4. Gyermeki kötelezettségek teljesítése
5. Mások javára végzett, önzetlen, hatékony cselekedetek
6. Nyugodt, jellemes, kiegyensúlyozott, higgadt viselkedés
7. Önuralom, akaraterő, a kimondott szavak súlya

 



altJelenleg az iaido alatt a legtöbb ember a seitei-iait vagy a muso-shinden ryut érti. A japán kardművészetek erőt és szépséget sugároznak. Gyakorlásuk nemcsak a testet edzi, hanem olyan harcosi erényeket is nemesít bennünk mint a kitartás, az éberség, az önfegyelem, a hűség és a bátorság. A harcművész útja végső soron a béke útja - az önnmagával és a világgal való békéé. Ez az út pedig képessé tesz arra, hogy megelőzzük az összetűzéseket, kivédjük az erőszakot. 
A tudatállapot 
Az iaido alapelve, hogy akárhol vagyunk, és akármit is teszünk, legyünk éberek és felkészültek bármire. Ez a felkészültség kettős: egyrészt a tudat állandóan nyitott és éber, másrészt komoly edzés biztosítja, hogy szükség esetén azonnal képesek legyünk reagálni. E tulajdonságnak a mindennapi életben is nagy hazsnát vesszük, például ha átmegyünk az úton, és a semmiből hirtelen ott terem egy autó, vagy valami zuhan felénk. Ilyenkor fontos, hogy tudatunk elég világos és tiszta, testünk kiegyensúlyozott és gyors legyen, hogy meg tudjunk bírkózni a váratlan eseményekkel.

 

 

  

 

 
 

A gyakorlás


altA gyakorlatok lényege, hogy a kard elővételét rögtön követi annak használata is, mindez gyorsan, precízen, összeszedetten és harmonikusan történik. A cél a védelmezés, illetve a megelőző támadás. Minden kata, formagyakorlat alapfelépítése megegyezik. Négy fő részre tagolhatóak:
Nukicuke A kard elővétele és egy vágás.
Kiriorosi A kétkezes fő vágás.
Csiburi A megtisztítás.
Noto A kard eltétele.
Ezen belül számtalan variáció létezik, különböző vágásmozdulatokkal. 
 
 

Muso Shinden Ryu Iaido

alt

Muso Shinden Ryu Iaido nevét, alapítója, Hojo Jinsuke Shigenobu látomásának köszönheti, melynek hatására iskoláját megalapította. Az iskola, megjelenése óta (XVII.sz) hosszú fejlődésen ment keresztül, mai formáját az 1930-as években Nakayama Hakudonak köszönhetően nyerte el.

Az Iaido célja, amint azt az eddigi mesterek hangsúlyozták, nem csupán a gyakorló harci tudásának, hanem szellemi fejlődésének tökéletesítése.

Tágabb értelemben az Iaido, a harmonikus élet útját jelenti, ember és ember; ember és világegyetem mindig megújuló harmóniáját.

A gyakorlás során bokent (fakard), és iaitot (kard) használunk. A fegyverrel történő gyakorlás nagy és állandó figyelmet, tudatosságot kíván.

Az Iaido gyakorlása, a Muso Shinden Ryu alapjainak elsajátításával, az egykezes (Katate nuki uchi) és a kétkezes vágások (Morote nuki uchi) tanulmányozásával kezdődik. Ezt követik a katak sorozatai. A Shoden sorozat, amely az Omori Ryu 12 kataját tartalmazza, majd a Chuden sorozat, a Hasegawa Eishin Ryu 10 katája. A sort az Okuden technikai csoport zárja, 8 ülésből és 11 állásból végrehajtandó gyakorlattal.

A technikák alapja, a tökéletes testi - szellemi - lelki összhang megtartása melett, a kard kirántása és a vágás összehangolása; mindennek egyetlen mozdulattá válása.

A technikák hat fő motivum köré csoportosulnak:

  • Nuki tsuke: kard kirántása
  • Séme: közvetlen fenyegetés
  • Furi kaburi: kard felemelése fej főle
  • Kiri Tsuke: végső vágás
  • Chiburi: vér eltávolítása a pengéről
  • Noto: kard visszahelyezése a hüvelybe

 

 

Muso Shinden Ryu Iaido története

  • Mu: látomás, álom
  • So: gondolat, ötlet
  • Shin: Isten
  • Den: gyökér, (forrás)
  • Ryu: (folyás), iskola
  • I: jelen lenni, a jelenben létezni
  • Ai: összehúzás, koncentráció
  • Do: út

Hakudo

Mai ismereteink szerint Hojo Jinsuke Shigenobu-t, vagy másik nevén Hayashizaki Jinsuke Shigenobu-t tartjuk a Muso Shinden Ryu megalapítójának.

Az életéről meglehetősen keveset tudni, és számos történet kering róla melyeknek igazságtartalmát nehéz bizonyítani. Úgy tudni, hogy a Sagami (Shoshu) tartományban született, valamikor a 16. század közepén talán (1546 - 1621). 21 évesen elment egy Shinto szentélybe és 100 napot töltött ott. Az ott megtapasztalt látomások miatt fejlesztette ki a batto-technikákat, ahol a kard elővétele, és a vágás egy mozdulat(ekkor vette fel a Hayashizaki nevet). Stílusát Shimmei Muso Ryu-nak nevezte.

Ez a stílus több különböző néven volt ismert: Junpaku Den, Hayashizaki Ryu, Shin Muso Hayashizaki Ryu, Shigenobu Ryu stb. Ez volt az első rendszerezett iai iskola, bár hasonló technikákat, már számos régebbi kenjutsu iskola is oktatott. (Később a Mutsu tartományban élt Japán északi részén, utazásai során számos tanítvány csatlakozott az iskolájához. A pontos technikák, amiket oktatott nem maradtak meg, de ezek valószínűleg viszonylag egyszerű (világos), a gyakorlatias, a küzdelmekben alkalmazható technikák voltak.) Később a tanítványai a Shin Muso Hayashizaki Ryu nevet adták az iskolának. Hayashizaki erősen hangsúlyozta a gyakorlás szellemi oldalát.

Úgy tudjuk, hogy 1616-ban 73 éves korában második Japánban tett utazása során eltűnt. A technikái (hatása) alapján számos iskola alakult ki.

Halála után a Shinmuso Hayashizaki Ryu iskolát Tamiya Taira-no-Hyoe Narimasa folytatta, akiről azt mondják, hogy Tokugawa Ieyasu (egykori shogun), Hidetada és Iemitsu tanára volt. Ő sokat tett az iskola népszerűsödéséért.

Őt követte Nagano Murakusai Kinro - a harmadik Soke -, Momo Gumbei Mitsushige - a negyedik Soke -, Arikawa Shozaemon Munetsugu - az ötödik Soke -, Manno Danuemon Nobusada a hatodik Soke.

A hetedik Soke Hasegawa Chikara no Suke Eishin, Nobusada tanítványa volt (Hayashizaki Ryu) Edo-ban a Kyoho ídőszakban (1716-1735). Kivételesen nagy tehetségű kardvívó volt. Úgy tudjuk, hogy számos technikát átalakított, és megalkotta a saját iskoláját, melyben a kard éllel felfelé az övben helyezkedett el. Ezt a stílust Muso Jikiden Eishin Ryu-nak nevezte, (és visszavitte a Tosa területre). Ezeket a technikákat máig ismerjük.

A kilencedik Soke Hayashi Rokudayu Morimasa, aki Yamanouchi Toyomasa, a negyedik Hanshu (a tartomány irányítója) hűbérese volt, amíg Edo-ban élt tanulmányozta az Eishin Ryu lai a nyolcadik Soke Arai Seitatsu tanítványaként. Tanulmányozta még a Shinkage Ryu-t Omori Rokuro Saemon Masamitsu irányítása alatt, aki kialakította ki Iai egy olyan rendszerét, amit seiza-ból gyakorolnak (Zashiki), és megranította ezt Hayashi Morimasanak, aki később beillesztette ezt a Muso Jikiden Eishin Ryu iskola tanításaiba. Ezt máig Shoden Omori Ryu-ként ismerjük.

A kilencedik Soke után egy szakadás következett be, és két iskola (ág) jött létre. Ezek: Shimomura ág (Shimomura-ha) és a Tanimura ág (Tanimura-ha).

Nakayama Hakudo

A ma ismert formájában az 1900-as évek elején jelent meg a Shimomura-ha tizenhatodik Soke-jának, Nakayama Hakudonak köszönhetően. Nakayama Hakudo, aki a kendo és az iaido tanulmányozásának szentelte életét - ismerte fel, hogy a klasszikus iskolát egy új formában kell terjeszteni a változó világban. Tanulmányozta a Muso Jikiden Eishin Ryu-t a Tosa területen a Shimomura-ha tizenötödik Soke-ja Hosokawa Yoshimasa, és Tanimura-ha tizenhetedik Soke-i Morimoto Tokumi tanítványaként.

Maga Nakayama Hakudo alkotta meg az Omori Ryu Inyoshintai néven ismert technikáját. Más mesterekkel összefogva ő alakította ki az iskola katait, felhasználva az Omori Ryu és az Enshin Ryu technikáit. 1933- ban Muso Shinden Ryu Batto-Jutsu lett az iskola neve, amely később, Nakayama Hakudo utolsó éveiben Muso Shinden Ryu Iaidora változott

Nakayama Hakudo hangsúlyozta, hogy karddal való gyakorlást, nem gyakorlati alkalmazás, hanem az önfejlesztés eszköze.