Aikidoval kapcsolatos japán szavak gyűjteménye.
A
AI: Harmónia, Szeretet , Egyesülés.
A Szeretet szelleme a harmónia szelleme. Nem önzo, korlátozott hatás, egy bizonyos személy vagy csoport iránt, de mindent felölelo, részvételi szeretet minden iránt.
AIKI: Egyesulés a KI-vel
Az Univerzum minden eleme pozitív és negatív KI-jével való Egyesülés álltal keletkezik.
Az AIKIDO gyakorlói arra törekednek, hogy saját KI-jüket összhangba hozzák mind partnerük, mind a tágabb környezet KI-jével.
AGATSU:
Az alapító egyik mondása: "masakatsu agatsu" - "önmagunk legyôzése az igazi gyôzelem."
AI HANMI: Egyezo állás
Mindkét fél azonos lába van elöl, az (UKE-nak és a TORI-nak).
AIKI JINJA: AIKI szentély
AZ alapító szellemét ebben az építményben örzik IWAMABAN.
AI NUKE:
"Kölcsönös megszökés"; olyan összecsapás kimenetele, ahol mindkét fél elkerüli a sérülést. ez megfelel az aikidó egyik alapelvének, mivel a konfliktus megoldódik bármelyik fél sérülése nélkül.
AIKIDOKA: AIKIDO-s,
AIKIDO gyakorló, Aikidó tanuló.
AIKI OKAMI: Az AIKI nagy szelleme.
Azon eszmék végso szinboluma, melyet az alapító, a legnagyobb tiszteletben tartott.
AIKIJUTSU: Osi Japán Harcmuvészet.
AIKI TAISO: AZ AIKIDO bemelegíto gyakorlat.
ARIGATO: Köszönöm
AIKIKAI: AIKI-szövetség.
ASHI: "láb"; a különbözô budó-irányzatokban általában lépést, mozgást (a láb mozgását) jelenti.
ASHI BARAI: Lábsöprés.
ATEMI: Ütés
Védekezô ütés a partner KI-jének hatástalanítására, vagy kibillentésére.
A cél nem az, hogy sérülést okozzunk vele, hanem a technika hatékonyságát fokozzuk!
AYUMI ASHI: Normál járás (egyik lábat a másik elé)
B
BARAI: Kaszálni söpörni
BO: Bot
BOKEN: Fakard.
BU: Harci szellem,
Harcos lelkesedés, tuz
Az AIKIDO-ban a BU- a bátorságot, az egyenességet és a megfékezhetetlen szellemet jelzi, nem küzdelmet, vetélkedést vagy viszályt!
BUDO: "A harc útja";
Harcmuvészetekben gyökerezo utak.
Harcmuvészetek és a hozzá társuló szellemiség gyakorlása a test és lélek fejlesztése céljából.
BUDOKA: A Harcos út gyakorlója, tanuló egyén.
BUSHI: Harcos, Szamuráj
BUSHIDO: A BUSHIK erkölcs kódexe.
C
CHI: A föld, szilárd halmazállapotú anyag.
CHUDAN: A test középsô területe.
CHUUSHIN: A mozgás vagy egyensúly középpontja.
D
DAITO RYU : Az AIKIJUTSU hagyományos rendszere, ebbol fejlodött ki az AIKIDO.
DAN: Feketeöves (Mester) fokozat.
DO: Út.
Japánban minden MUVÉSZET, amit azért gyakorolnak, hogy mind tehnikai, mind szellemi kiforrottságot fejlesszenek, DO-nak tekintenek, ÚT-nak, ami harmóniát teremt test és szellem között.
DOJO: A megvilágosodás helye
Ezt a nevet viselik a Buddhista templomok, és minden edzoterem, ahol utat gyakorolnak.
Kivéve nemzetiségek szerint más elnevezéseket is használnak.
DOSHU: A legmagasabb hivatalos rang.
Ez a rang öröklodik, jelen pillanatban az alapító fia, UESHIBA KISHOMARU viseli.
DOZO: Kérem
E
EBI: Rák
EISAI: Japán szerzetes, a zen buddhizmus megalapítója japánban.
Ö hozta az elso teacserjéket Japánba és meghonosította a tea ivás muvészetét.
EMPI UCHI: Utés könyökkel
ERI: Kabáthajtóka gallér.
F
FUKUKOSO: Gyomorszáj
FUTARI: Két ellenfél küzdelme.
AZ AIKIDO-ban nem használatos, inkább a randori kifelyezés és ez sem ugyanaz.
FUJI: Szent örök érvényu
FUMI KOMI: Taposórugás (a KARATE használja)
G
GAKKO: Iskola.
GARAMI: Kulcs, kulcsolás.
GAESHI: Megfordítás, megcsavarás
GERI: Rugás.
GEDAN: Alsó rész. a test alsó (övtôl lefelé esô) része.
GENKI: Életerô, egészség, energia.
GI: Ruha, (edzôruha) szó rövidítése. a Dzsúdó és a KARATE-gi is elfogadott a legtöbb DO-JO-ban. GOKYOO: Ötödik tanítás.
GOSHI: Csipo
GYAKU: Ellentétes, ellenkezô (oldal).
GYAKU HANMI: Ellentétes álló helyzet; az UKEnak és a torinak, az ellentétes lába van elôl.
H
HAJIME: Kezdés.
HAKAMA: Szoknyaszeru, bô nadrág, hagyományos nemesi férfiviselet.
A BUDO-iskolák közül a KENDO-sok, IAIDO-sok (kardvívók) és a KYUDOS-sok (íjjászok) hordanak fokozattól függetlenül hakamát, az AIKIDO-sok viszont általában csak a mesterek (fekete övesek). néhány AIKIDO DOJO-ban hakamát hordanak a nôk is (fokozattól függetlenül), és van, ahol mindenki. Magyarországon a 4 kyu-sok, illetve az annál magasabb fokozatúak hordhatják. A mi DOSONK-ban 1-KYU után lehet hordani.
HANMI: Állás, testtartás, pozíció, (félig nyitva)
HANMI HANDACHI: Az ellenféllel való harc gyakorlását, illetve a támadás irányából való kitérést.
HARA: Has.
A hagyományos gondolkodás szerint a lélek, a KI forrása, néhány centiméterrel a köldök alatt, bent a hasban.
HEIKI : Nyugalom.
HENKA VAZA: Variált technika.
HIDARI: Bal
HOMBU DOJO: A japán aikikai központi épülete, edzôterme.
I
IKI: Lélegzet
IRIMI: Belépés
J
JO: Bot
JODAN: A test felso szintje
JU JUTSU : A lágyság muvészete
K
KACHI: Gyozelem , gyoztes
KAISO: Alapító
KAMAE: Alapállás
KAMI: Istenség, istenszellem
KAMIZA: Magas ülohely,
A DOJO tiszteletbeli helye , ahol általában az O SENSEI képe , egy SHINTO templom , vagy egy kalligráfia található.
KANSETSU WAZA: Izületek feszítésének , csuklók csavarásának technikája
KATA: Elore meghatározott forma , formagyakorlat
KATAME WAZA: A lefogás technikái , kontrolltechnika
KATANA: Japán kard
KATA DORI: Vállfogás
KATATE DORI: Egykezes fogás.
KEIKO: Gyakorlás, edzés. a siker egyetlen titka az AIKIDOban.
KERITSU: Felállni!
KEN JUTSU: A japán kardvívás muvészete
KENDO: Japán botvívás.
KI: Életenergia
Nincs megfeleloje a nyugati nyelvekben. A keleti kultúrában mindenhol fellelheto, (filozófia, gyógyászat, muvészet, szellemi, és testi kondícionálás).
A KI-teljes jelentése csak személyes tapasztalás álltal válhat világossá!
A kinai kultúrában A KI-t úgy nevezik, hogy CHI, errol egy egész oldalt lehet olvasni.
KIAI: KI-vel való telítodés.
A fizikai síkon KIAI egy átható kiáltásként jelenik meg, ami a kiálltó saját lényének mélyérol ered.
KIHON: Alap; alapvetô; lényeges.
KIRI: Vágás.
KIU: Fokozatok ami megelozi a DAN fokozatokat.
KO: Légzés, belégzés.
KOBUDO: Régi Harcmuvészet.
KOBUKAN: Az aikidó elsô edzotermének neve:(Tokio)
KODOKAN: Kano mester judo egyeteme.
KOKORO: Szív; lélek; lelkesedés.
KOKKYU: Légzés, lélegzés.
Az AIKIDO részét képezi a "kokjúrjoku", azaz "légzéserô". ez a lélegzés és a mozgás összhangba hozása. A lélegzés ellenôrzése elôsegítheti a nagyobb koncentrációt és a stressz kiküszöbölését. sok hagyományos meditációs formában a lélegzést fokozott koncentráció vagy szellemi nyugalom fejlesztésére használják, ugyanígy az AIKIDO-ban is.
KOKYU-HO: Légzésmód.
Lélegzet meditáció. Különleges meditációs gyakorlat a szellem lecsendesítésére, és az igazi KOKYU megteremtése céljából.
KOKYU NAGE: A KOKYU-n alapuló dobástechnika.
KOOHAI: Fiatalabb, kezdôbb AIKIDO-ka
KOTE: Alkar; vívókesztyu.
Más iskolákban a KOTE csuklót jelent.
KOSHI: Csípo
KOTAGAESHI: Alkarcsavar, alkarfordítás.
Csukló csavarásos technika.
KU: Üresség
KUMIJO: Páros dzsógyakorlás.
KUBI: Nyak
KUBI SHIME: Nyakfogás
KUMI TACHI: Páros gyakorlatok.
KUMI-UCHI: Ruhafogásos küzdelem
KYUDO: Az ÍJJ útja.
KUZUSHI: A partner egyensúlyának megtörése.
Az AKIDO-ban nem lehet tökéletesen véghezvinni egy technikát anélkül, hogy az ellenfelet ki ne billentenénk az egyensúlyából. a helyes kuzusi eléréséhez sokkal inkább a helyezkedésre és idôzítésre, semmint a puszta fizikai erôre kell támaszkodni.
L
M
MA AI: Térköz, a küzdô felek megfelelô távolsága.
Függ a fegyverektol, és a termettol.
MAE: Elöl, elülsô, elôre.
MAE UKEMI: Esés, gurulás elôre.
MAE GERI: Egyenes rugás elore.
MAE UKEMI: Elore gurulás.
MATE: Állj.
MAWASHI GERI: Köríves rugás.
MAWATE: Fordulás
MASAKATSU: Igazi, valódi gyôzelem.
MEN: Fejpáncél.
MEN UCHI: Vágás, ütés a fejre.
MIGI: Jobb oldal, jobbra irányuló.
MISOGI: A "megtisztulás nagy lehetôsége" az aikidó gyakorlásával.
MIZU: Víz.
MOKUSO: Meditáció. budó-iskolákban a meditációra felszólító vezényszó.
MOROTE DORI:
Vagy KATATE RYOTE DORI, a tori egyik kezét az uke két kézzel fogja.
MUNA DORI: Fogás a ruha hajtókájánál.
MUSHIN: "nem-lélek", vagy "nincs-lélek", egyfajta tudatos készenléti állapot.
Amelyet leginkább a kalandozó gondolatok hiánya jellemez. Olyan tudatállapot, amelyben az agy a fogalmak testetöltése nélkül cselekszik, reagál. Nem helyes a MUSHIN-t kizárólag spontán cselekvésnek tekinteni.
Kétségkívül része a spontaneitás a MUSHIN-nak, nem egyezik meg teljesen vele. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy a MUSHIN állapotában az ember képes gondolkozni és megkülönböztetéseket tenni anélkül, hogy a gondolatok irányítanák.
N
NAGE:
1. a technikát végrehajtó fél (akit támadnak).
2. dobás.
NAGARE: Folyás.
Az AIKIDO gyakorlásának egyik célja, hogy a fizikai erôt ne fizikai erôvel próbáljuk meg ütköztetni. Sokkal inkább meg kell tanulni a fizikai erôvel együtt mozogni, és átírányítani azt akaratunknak megfelelôen.
NAGE WAZA: Dobástehnika.
NAGINATA: Görbe alabárd fajta.
Foleg nok körében muvelt Harcmuvészet.
NEN: Figyelem, koncentráció.
NIKYO: Második tanítás.
Az AIKIDO második tehnikája, (bovebben a tehnikai leírásoknál).
NININGAKE: Küzdelem két ember ellen.
NINJA: Középkori japán kém, orgyilkos.
A stílusoknál található bovebb leírás.
NINJUTSU: Osi Japán Harcmuvészet.
Nindzsa-technikák: harci technikák éppúgy, mint a különféle felhasznált eszközök és módszerek.
O
O NEGAI SHIMASHU: Legyen szíves, udvarias, bármire használható japán kérô formula.
Még udvariasabb változata az "o-negai itasimaszu". gyakorlásfelkérésre használjuk.
OBI: Öv
OMOTE: Felszín, homlokzat, elülsô rész.
O: Nagy.
OMOTO KIO: A nagy eredet tanítása.
OSENSEI: A nagy mester, UESHIBA MORIHEI, az aikidó alapítója.
OSAE: Leszorítás.
OSAE WAZA: Leszorításos technikák.
Kontroltehnikák.
P
R
RANDORI: A szabad, rugalmas gyakorlás szinonímája.
Folyamatos munka.
Bár az aikidótechnikákat jellemzôen egy partnerrel gyakoroljuk, nem szabad elfelejteni, hogy az embert többen is megtámadhatják egyszerre.
REI: Meghajlás, tisztelet és hála kifejezésének módja.
RENZOKU: Folyamatos.
RIAI: A ken, JO TAITSU tehnikák rendszerei közötti összefüggés.
RIO KATA DORI: A két váll fogása.
RIOTE DORI: Kétkezes fogás.
Az UKE lefogja a TORI mindkét kezét.
RYU: Iskola.
S
SAKE: Japán rizspálinka.
SDANKAKU: Háromszög.
SANKAKUTAI: Háromszögállás.
SATORI: Feleszmélés, ráébredés.
SANKYO: Harmadik tanítás.
Az AIKIDO harmadik tehnikája (bövebben a tehnikai leírásoknál).
SHUNNINAKE: Küzdelem három ember ellen.
SEIKI: Szellemi energia.
SEINKA TANDEN: A centrum az egyetlen pont.
Keleten a fizikai és szellemi kötpont kb. három újjnyira a köldök alatt határozták meg, a SEINKA TANDEN-ben.
Mivel a fizikai, és szellemi ero forása, KOKYU és KI fejleszto gyakorlatokkal táplálni kell.
SEIZA: Helyes ülés.
Hagyományos formális Japán ülô, térdelô, helyzet.
SENPAI: Idôsebb, haladóbb AIKIDO-ka.
SENSEI: Tanár,oktató, szokásos japán megszólítása.
Egy DOJO vagy szervezet állandó tanárát illik a DOJO-n kívül is SENSEI-nek szólítani.
SEPPUKU: Hasfelmetszés.
Rituális öngyilkosság. Harakiri, (bár ez a szó így nem létezik)
SETSUZOKU: Kapcsolat, összekötés.
Az AIKIDO technikák általában jóval hatékonyabbak, ha az ember összeköti a saját tömegközéppontját, centrumát, HARA a mozgás külsôbb részeivel, illetve összeköti saját tömegközéppontját az ellenfélével. Pszichológiai értelemben a SETSUZOKU az ember és partnere közötti kölcsönhatás, kapcsolatot jelenti.
Az AIKIDO technikák sikeres végrehajtása rendkívül nagy mértékben függ a saját technikák és a partner technikáira való válaszok idôzítésén.
SHIAI: Verseny.
SHIAI: Párviadal életre halálra.
Kiejtésük külömbözo, írásjelük egyforma.
SHIDOIN: Vezeto, Irányító, Oktató, Edzô.
SHIHAN: Oktató, Mester.
SHIHO NAGE: Négy irányba dobás.
SHIHO GIRI: Négy irányba vágás.
SHIKAKU: Holt szög.
Olyan helyzet amelyben a partner számára nehéz a támadás és ahonnan viszont könnyen irányítható az ô egyensúlya és mozgása. az AIKIDO technikák elsô lépése gyakran SHIKAKU megvalósítása.
SHIKI: Bátorság.
SHIN BU HONRAI FUJI:
Az istenek útja és a Harcos ÚT eredetileg nem két kölömbözo ösvény.
Az alapító egyik mondása, ami a SHINTO és BUDO alapveto egységét fejezi ki.
SHIKO: Térden járás.
A SHIKO nagyon fontos a tömegközéppont HARA tudatosságának fejlesztésére, továbbá erôsíti a csípôt és lábat.
SHINGON: Igaz szó.
Az egyik régi buddhista szekta japánban.
SHIZENTAI: Természetes állás
SHINKENSHOBU: Párbaj igazi kardokkal.
Azt fejezi ki, hogy az AIKIDO gyakorlás során az embernek úgy kell viselkednie, mintha (bizonyos értelemben) valódi kardokkal folyó élethalálharcról lenne szó. Különösen arra értendô, hogy az AIKIDO gyakorlás közben az embernek kizárólag az AIKIDO-ra szabad gondolnia, mint ahogy egy vérre menô párbaj esetében is kizárólag a párbajra koncentrál.
SHINTAI: Elôre-hátra mozgás.
SHINTO: Az istenek útja.
Japán természetvallás. Elsôként ezen a néven a buddhizmus japánba beérkezése után, az attól való megkülönböztetés érdekében említik. A történelem során viszonylag jól megfért más egyéb vallásokkal, bár az uralkodó osztály elsôsorban mindig is buddhista volt.
A második világháború elôtt elég szerencsétlenül, a hazafias lelkület szítására államvallássá tették, de ezt 1945 után eltörölték.
A mai átlagjapán nem különösebben vallásos, lelkében jól összeférnek a különbözô vallások ceremóniái, míg az esküvôk nagy része sintó (és manapság keresztény) szertartás szerint zajlik, a temetések általában buddhista szokás szerint.
SHOREMADE: Állj, gyakorlatok vége!
SHODAN: Elsô fekete öves, mesteri fokozat, kezdô DAN.
SHOMEN: Elülsô rész.
Homlokzat.
A "men" ugyanaz a "men", mint a "fejpáncél", ezért a "fej elejét, tetejét" is jelenti.
SHOMEN UCHI: Egyenes ütés a fejre, fejbevágás.
SOKUMEN: Oldal, oldalsó
SHUGYO: Gyakorlás, vallási (esetleg aszkétikus) gyakorlat.
SHUGYO:
1. munka kezdete
2. tanulás
3. munka befejezése
SOTO: Külsô.
Kívül a támadó karjain kívül végrehajtott AIKIDO mozdulatok osztálya.
SUBURI: Üres vágás.
Árnyékbokszolás: vágás, ütés szúrás, döfés gyakorlása ellenfél nélkül, karddal, fakarddal, vagy JO-val
SUIHEI UCHI: Vízszintes vágás.
SHUKASHI WAZA:
Technikák, amelyek során nem engedjük, hogy a támadó megragadhasson bennünket.
Ideális esetben az ember elegendôen érzékeny arra, hogy a támadó (vagy leendô támadó) helyzetét és mozgását figyelemmel kísérve, semlegesítse a támadást, még mielôtt az végrehajtódhatna. nem kevés fizikai és szellemi gyakorlást igényel ezen ideális állapot elérése.
SUKI: Rés.
Nyitottság, amelyen keresztül valaki támadható, vagy ellene egy technika alkalmazható
SUMI KIRI: A test és lélek tisztasága.
SUMI OTOSI: Ledöntés.
SUMO: Hagyományos japán birkózás.
SUWARI: Ülés, ülô.
SUWARI WAZA: Ülésben, illetve térdelésben végrehajtott technika.
T
TACHI: Írásjegyektôl függôen:
1. Hosszú japán kard.
2. Állás, testtartás.
TACHI WAZA: Állástechnikák;
Technikák állás-ból.
TAI: Test
TAI NO HENKA: A test megváltoztatása.
TAI SABAKI: A test mozgatása, aikidóban körkörös, köríves mozdulatokkal, szabadon.
TAIJUTSU: Test-technika.
Fegyvertelen gyakorlás.
És egyben Harcmuvészet.
TANINSUGAKE: Több támadó ellen való gyakorlás, rendszerint fogások ellen.
TAKEMUSHU:
A SHINTO irodalomban mint Japán legyozhetetlen Harcmuvészete szerepel.
A muvészet tehát nagyszámú tehnikák szabad sokasága isteni akaratnak megfeleloen.
TAKEMUSHU AIKI: Az AIKI kimeríthetetlen forrása.
Az alapító szóhasználata az AIKIDO korlátlan tereemtoerejére.
TAMA NO O: Az élet fonala.
TANDEN: A has tájéka.
A HARA elnevezés is szintén használatos.
A Kinai megfeleloje: TANTIEN.
TANTO: Kés.
TATAMI: Gyékényszonyeg.
TE: Kéz.
TEGATANA: kéz-karsd.
TEKUBI: Csukló.
TENCHI: Ég és Fold.
Álltalános kifejezés az AIKIDO-ban.
Úgy tekintheted önmadadat, mint egy kicsiny Univerzum, gyökereid a földbe eresztve, míg az ég felé terjeszkedsz.
TENCHI NAGE: Menny és föld dobás.
TENSHIN: Mozdulat, ahol a nage kitér 45 fokkal a támadás irányából (fôleg az uke nyitott oldala felé).
TENKAI ASHI: Fordulás.
TENKAN ASHI: Tengelyen fordulásos lépés.
TORI: A technikát végrehajtó fél, akit támadnak.
TORI, összetételekben DORI, fogás, megfogás.
TSUGI ASHI: Követô lépés.
TSUKI: Egyenes ütés.
U
UCHI: Belül, a belsô.
UCHI: Vágás
UCHI DESHI: A mesterrel együtt lakó tanítvány.
UDE: Kar
UKE: Akin a tehnikát bemutják.
UKEMI: Gurulás, esés, a sérülést elkerülô technika.
URA: Hátoldal, hátul.
USHIRO: Hátra irányuló.
USHIRO UKEMI: Gurulás hátrafelé.
V
W
WAZA: Technika.
Y
YAME: Befejezés.
YOKO: Oldal.
YOKOMEN: A fej oldala, oldalsó arcél.
YOKOMEN UCHI: Oldalsó vágás a fejre.
YONKYO: A negyedik tanítás.
YUDANSHA: Bármilyen fokozatú feketeöves, mester.
YUKI: Bátorság.
Z
ZANSHIN: Megmaradt lélek
Egy AIKIDO technika végrehajtása után is kiegyensúlyozott, támadásra kész állapotban kell maradnunk.
ZEN: Buddhista vallási irányzat.
A kínai CSAN-buddhizmus (ugyanaz az rásjegy) japánba bekerülve, valamejest átalakulva, a mai napig fentmaradt. (kínában már szinte eltunt.)
ZAZEN: Zen-meditációs ülés.
ZORI: Szandál, saru, papucs.
ZAREI: Udvözlés ulve.
Számolás tízig japánul:
1 - ichi
2 - ni
3 - san - szan,
4 - shi - si
5 - go,
6 - roku,
7 - shichi
8 - hachi
9 - kyuu
10 - ju